Január 3.-án mielőtt visszajöttem Hollandiába még meglátogattam az orvosom aki ultrahang alapján megállapította, hogy már lement a félidő januárban nem lehet már kisbabám. Január 4.-én jöttünk vissza kocsival Hollandiába, na akkor már rám tört a rosszullét az autóban 3x... De persze nem lehetek terhes, hisz az orvos is megmondta... Biztos rosszat ettem... Aztán elutaztam versenyt nézni 6 napra Las Palmasba. Nagyon jó volt, és imádtam ott lenni. De mikor bejártuk a szerpentinen a szigetet, hát... kicsit fehér voltam... Megint rosszullét érkezett. Furcsáltam, de gondoltam biztos csak öregszem :).

Hazajöttem Eindhovenbe, menstruációm késett már egy napja. De ilyen már sokszor volt, és ugye nem lehetek terhes... Amikor már 3. napja nem volt sehol megcsináltam a tesztet. Két kicsi kék vonal :) Anyuka leszek! Iszonyatos öröm és meglepettség fogott el. Nem is tudtam először hova tenni. Persze még csendben örültünk hisz a 3 hónapot meg kell várni, még bármi történhet. Senkinek nem szóltunk beleértve a családot is. Teltek múltak a hetek, én egyre rosszabbul voltam, nagyjából semmi nem maradt meg bennem. 2 hónap úgy telt, hogy fogytam 2,5kg-t. A melleim nőttek folyamatosan és iszonyúan fájtak. Szóval nem mondhatom, hogy nagyon tetszett az eleje. De aztán a 14.hét táján egyszer csak megszűnt a rosszullét és elkezdtem élvezni, hogy kismama vagyok. Lassan elmúltak a kockáim, és egy cuki kis gömböcske nőtt a pocimra. Egészen furcsa volt ezt a folyamatot látni. Nem ezt a látványt szoktam meg a tükörben. Viszont nagyon tetszett a másságom. Alig vártam, hogy megtudhassam kisfiú lesz e vagy kislány. De én 100%-ig biztos voltam benne, hogy lány lesz.

Elérkezett a 20. hetes ultrahang ideje is. Mondták ott már látni fogjuk, ha úgy forog a nemét... És igen, majdnem igazam lett :) kisfiú lesz. De nem voltam szomorú, sőt örültem hisz egy fiúval jobban tudok majd bánni, én is fiús, sportos lány voltam. Majd jön a foci, a sportok, az irányítós autó... Szóval boldogok voltunk és apuka persze nagyon büszke :).